Mexikóban születtem, apám mexikói, anyám cseh. Egészen kicsi koromtól kezdve körülvett a cseh kultúra, nyelv és szokások, de a cseh környezetet nem ismertem magamról. Huszonegy évesen úgy döntöttem, hogy változtatok ezen a helyzeten, és elköltöztem, hogy felfedezzem származásom másik felét.
Orvosi tanulmányaim befejezése után szülész-nőgyógyászként kezdtem el első munkahelyemen, hogy alig két évvel később a barikád másik oldalán találjam magam. A korábbi munkahelyemen szültem egy fiút, majd később egy lányt. Ez meghatározó élmény volt számomra, amely nemcsak szakmailag, hanem mindenekelőtt emberileg is gazdagított. A két egészséges gyermekem útján érzelmek egész sorát éltem át, egy új világot fedeztem fel, és más szemszögből láttam a dolgokat. Empatikusabb emberré váltam, ezért is teljesedik ki bennem, hogy más pároknak segíthetek abban, hogy az ő útjukat egy kicsit könnyebbé tegyék.
Tizenhét Csehországban eltöltött év után, lehet, hogy fejben cseh vagyok, de a szívemben még mindig mexikói vagyok. Hiányzik a nap, de itt találtam meg az otthonom.