Már gyerekkoromban is vonzott az orvoslás, ha valaki felhorzsolta a térdét a játszótéren, mindig én voltam az első, aki fertőtlenítőszerrel és sebtapasszal rohant oda. Az orvosi egyetem elvégzése után a brünni nőgyógyászati-onkológiai központba kerültem. Kemény iskola volt, nagyon átéltem a betegeim sorsát, és néhányukra még ma is emlékszem. A szülészeti osztályra kerülésem után a munkám teljesen új dimenziót kapott. Ott találtam magam a másik végén, az élet születésénél, és nagyon hamar megértettem, hogy jó helyen vagyok. Miután megszületett a fiam, a világom a feje tetejére állt. Annyi boldogság, öröm és szeretetreméltó gond van, amit egy baba hoz az életbe... Ezért nagyon boldog vagyok, hogy most már segíthetek az embereknek, hogy ők is átélhessék azt az örömöt, amit egy baba születése hoz az életükbe.