Egy brit tudóspáros áll a meddőség méhen kívüli megtermékenyítéssel (IVF) történő kezelésének kifejlesztése mögött. Edwards embriológusnak és Steptoe nőgyógyásznak köszönhetően 1978-ban megszületett Louise Brown, az első lombikbébi. Szülei kilenc hosszú éven át próbálkoztak a fogantatással. Miután az orvosok felfedezték, hogy a petevezeték elzáródása volt a hibás, úgy döntöttek, hogy bevonják a házaspárt a kutatásba. Laparoszkóposan eltávolították Lesley Brown petesejtjeit a petefészkéből, amelyeket aztán egy petri-csészében egyesítettek a férje spermájával. Mivel az embrió jól fejlődött, visszahelyezték Lesley méhébe.
Brno, a keleti blokk úttörője
A cseh tudósok sem maradtak le ilyen téren. Ugyanebben az évben, nem hivatalosan, megkísérelték az IVF elvégzését Brnoban, az Obilní trh-i kórházban. „Abban az időben nem állt rendelkezésre az emberi embriókkal kapcsolatos tudományos szakirodalom, sem a petesejtek kinyeréséhez szükséges anyagok vagy speciális eszközök. Mindent, amire szükségünk volt, magunk készítettünk” – mondja Trávník professzor, aki kollégáival együtt dolgozott a projekten. A csehszlovák orvosok először 1981 augusztusában ültették be a petesejtet az anya szervezetébe. Sajnos sikertelenül, több más kísérlet is ugyanígy végződött.
Végül a felszerelés hiánya ellenére is sikerrel jártak. „Mindössze négy évvel a világ első lombik-babájának 1982-es születése után segítettünk világra hozni az első asszisztált reprodukciós eljárás következtében született gyermeket nemcsak Csehországban, hanem egész Közép- és Kelet-Európában” – teszi hozzá Trávník professzor, aki a Repromeda alapítása óta dolgozik a cégnél. A mesterséges megtermékenyítés általános alkalmazásáig azonban még hosszú volt az út.
Az asszisztált reprodukció jövője (nem csak) a genetikai vizsgálatokban rejlik
Az ezredforduló elején olyan új eljárások és módszerek kezdtek megjelenni, amelyek jelentősen növelték a kezelések sikerességi arányát. Az akkori újdonságnak számított az ICSI megtermékenyítési módszer, amelynek során a kiválasztott spermiumot közvetlenül a petesejtbe fecskendezik. Az embriók tenyésztését is kiterjesztették a ma már szokásos öt napra.
A legnagyobb áttörést azonban a beültetés előtti genetikai vizsgálat jelentette, amely feltárja az embriók rejtett genetikai hibáit. Kimutatták, hogy még a látszólag normális embriók is hordozhatnak olyan genetikai hibákat, amelyek súlyos betegségeket okozhatnak a gyermeknél vagy ismételt vetéléseket eredményezhetnek. A Brno-i REPROMEDA reprodukciós klinika volt az első Közép- és Kelet-Európában, aki ezt a módszert alkalmazta.
A megelőzés e tekintetben kulcsfontosságú. Az IVF-klinikák már régóta ajánlják pácienseiknek a genetikai vizsgálatot a fogamzási kísérlet előtt. „Jelenleg célszerű megfontolni a vizsgálat általános bevezetését a teljes lakosság körében. A megelőző tesztelés számos súlyos betegség öröklődését idejében felismerné, és az embereknek nem kellene átélniük azokat a fájdalmas pillanatokat, amikor két egészséges emberből halálos beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek születik” – mondja MUDr. Kateřina Veselá, a Repromeda igazgatója. Az Amerikai Orvosi Genetikai Társaság (ACMG) is ajánlja a tesztelést mindenkinek, aki családot tervez. A tesztelés nemcsak egészségesebb népességet eredményezne, hanem az egészségbiztosítási költségeket is megtakarítaná. Az úgynevezett legdrágább diagnózisok közé tartozik ugyanis a legtöbb örökletes betegség, amelyek vagy gyógyíthatatlanok, vagy csak nagyon nehezen kezelhetők. Egyetlen gyógyszeradag, amely gyakran csak néhány tünetet enyhít, több tízmillió koronába kerül.
